Szinte minden társadalomban HÁZASSÁGGAL törvényesítik a párkapcsolatot.

A legtöbb házasság monogám – egy nő és egy férfi egyesülése. De 2001-től kezdve számos ország jogrendszerében a házasság fogalma kiegészült az azonos neműek házasságával.

A nyugati világ, és a kereszténység számára teljesen idegen – de egyes kultúrákban egy férfinek vagy nőnek több házastársa lehet, ezt poligámiának nevezzük. Ennek két formája van, a poligínia – amikor egy férfinak több felesége, és a poliandria – amikor egy nőnek több férje van. Ez utóbbi azonban nem igazán terjedt el, de Nepálban és Tibetben még ritkán, de előfordul.

Egyes afrikai poligám családokban mindenki egy háztartásban él, míg másokban a feleségek különállóan élnek, és a férj megosztja idejét a feleségei között. A poligámia egyébként Afrika-szerte nagyon elterjedt, ez biztosítja a népességnövekedést. Bár az iszlám világban nem terjedt el mindenütt, a saria törvénye 4 feleséget engedélyez a férfinak.

A házasságkötési eseményt pár percig, vagy akár pár napig tartó szertartással ünneplik meg. Bár a hagyományok országról országra változnak, közös vonás, hogy a házastársak – egymásnak tett esküjüket a családjuk, és barátaik előtt mondják el. Az esküvői szertartáson fogadalom hangzik el, amely a házasság örökérvényűségét erősíti meg.

A szertartás sok jelképes elemet tartalmaz, a szerelem, a hűség és a jólét jegyeit. Hogy melyek ezek a jelképek, arról bővebben egy következő bejegyzésemben írok majd. 🙂